Versek

Könyörgés

Könyörgés

 

Vágyak, álmok, lidércnyomások
kínoznak szüntelen kerek-e világon.
Remegő hangon könyörgöm a sorsnak,
térjen vissza minden a megszokott ritmusba.

Rebegő imám hiába suttogom,
sajgó lelkemre vigaszt nem kapok.
Lépteim hangja üresen konganak,
a csupasz falakról riadtan visszapattannak.

Keresem a békét, a lelki nyugalmat
mindennél jobban hajt az akarat.
Megnyugvásra várok, számolom a percet
könyörgő lelkem feloldozásért reszket.

De hiába minden, nem jő változás
fel kell adnom minden vágyódást.
Egy könnycsepp gördül arcomon,
nem változtathatok sorsomon.